Kerítés az öreg juhásznak


Zsuffa Zsolt elegyedett szóba a bácsival. Juhász volt régen, sok juha volt. Ma már csak a háztáji maradt. Öregecske már, állása mégis egyenes. Ruhája rendes, mondhatni elegáns. Az udvar takaros. Csak a kerítést kéne megjavítani…





Kerítést tervezni nem is egyszerű feladat, nem is kis felelősség.
Legalább - ha nem jobban - alakítja a környezet (az utca) képét, mint maga az épület. Határvonal köz és magán mezsgyéjén. Ez első elem, melyet meglátunk, melyet megérintünk az épülethez közelítve. 
A mi kerítésünk egyszerű, amilyet a hely is kíván. Lehet akár bontott cseréplécből is. Van rajta kiskapu, van rajta nagykapu. Jár hozzá még egy egyszerű padocska is, ahol tud a bácsi beszélgetni az erre járókkal. Ha pedig végighúzza a kerítésen a botját, a különböző közökre szögelt lécek játékos dallamra kezdenek, talán még az elkóborolt juhokat is hazahívják...