Vöröstó a Balaton-felvidéken fekvő kis falucska. Két fontos jellemzője a műemléki védettség alatt álló faluszerkezet és a falvainkra jellemző lassú kihalási folyamat. A tanszéki terv keretében a diákok a falu belső revitalizásával és a környező falvakkal kialakítandó kapcsoalti háló kialakításával foglalkoztak. Munkájukról egy blogban számolnak be (katt).
A Mesterkurzust a falu szélén elterülő - ahhoz szervesen kapcsolódó - terület tulajdonosa kereste fel. A területet lovardaként és a lovardához funkciójában is kapcsolódó lakó- és üdülőházak formájában vizionálta. A beruházás nagyban segítené a falu revitalizációját. A víziót a Mesterkurzus számára egy ötletpályázat formájában kódoltuk. Munkánk alapja a falura jellemző lakóházak és pajták mai átértelmezése.
 |
| pajtamorfológia |
Részlet a műleírásból:
Beépítési mintázat
Elképzelésünk szerint az itt élők megélhetésének biztosítása és tevékenysége nagyrészt helyben történik. Alap tézisünk Vöröstó bekapcsolása a fejlesztésbe, utcahálózat és közösségi funkciók – kölcsönös szerepvállalás. Kerestük a lovardához köthető lehetőségeket, úgymint lóval való foglalkozás, lótartás, lovas turizmus, lovas terápia, díjugratás, tereplovaglás.
Megélhetést biztosító vállalkozások lehetnek a fogathajtás, tájművelés, tájbemutatás, falusi turizmus és vendéglátás. Nem közvetlenül, de jól kiegészítő tevékenységek a biogazdálkodás, vendégfogadás, szálláshelyek, egyéb állattenyésztés, gyümölcstermesztés.
Pályázatunk, építészeti koncepciónk alapja a XVIII.századi német telepesek helyfoglalási módjának és mintázatának folytatása. Hívószavaink a közösségi indíttatású (és nem beruházási szemléletű) letelepedés.
Az új épültek elhelyezése elképzelésünk szerint új utcanyitással indul a vízfolyással párhuzamosan dél felé.
A torkolatban (a templomhoz képest az alvégen) új ligetes faluközpont alakulna ki.
Tervünk szerint így szerves kapcsolat alakullhat ki az egész faluval, a külterületekkel, a tágabb természeti környezettel.
A telekosztás és értékesítés az új telepesek számára a régi szövet folytatásaként történne. A történeti beépítési mintázat új tartalommal gazdagodna, a kor térigényeit kielégítendő lakóházból melléképület, pajtából lakóház válna.
Célunk a pajta-karakter, mint házforma építészeti átértelmezése. A lakótelek térsora, mint XXI.századi élettér: utca, gazdasági udvar, ház, pihenőkert, legelő.
Fontos a helyben lakozás és tevékenység szerves kapcsolata. Lakóház és családi élettér intimitásának biztosítása, rálátás a falura.
Elképzelésünk szerint a telkek által határolt területt a lakók közösen használhatnák. Jó közösség szervező erő lehet.
Lovasközpont - étterem, lovarda, lovasbolt, klub, istálló, csűr, vendégház a falu Északnyugati határában fekvő majorság, mezőgazdasági épületegyüttes folytatása. A vendégfogadó étterem az új faluközpont része.
Porta elrendezés
Pályázati koncepciónk alapja a párosával összeépített német telepes történeti épületsor építészeti újraértelmezése, a beépítési ritmus és karakter folytatása. Fontosnak tartjuk a hagyományos épületforma és anyaghasználatot (vakolt falak, cseréptető). Homlokzati fal és tető arány megtartását, anyílásnélküli tömör tető, tetőhajlást.
Az ikerházak, mint tűzfalvonalban épített kerítés, oldalhatáros gazdasági épületek (garázs, tárolók, stb) jelennének meg. Két ikerház közti telekhatár kijelölése növényzettel, sövénnyel-fasorral (épített kerítés nélkül) történne.
A pajta-forma lakóházként materializálódik. Hangsúlyos a nyáron főleg földszinti élettér, nyárikonyha, terasz, kert, gyümölcsös használata. Télen elsősorban a tetőtérbe vonul vissaz az élet, - védettség, a piszkos előtér lent marad. Az egykori szénásszekér-áthajtó, mint fény-udvar (tetőablakok helyett)jelenik meg. A koncepció része a tűz-hely visszaállítása, fatüzelésű kályha a középpontban + faelgázosító kazán, kémény használata.
Lakóház és üdülő azonos beépítési struktúrába tartozik (a hétvégi ház is lakóház, csak kisebb). Jellemzője a Kelet-nyugati tájolás, rálátás a falura és a közös legelőre, a lovakra.
 |
| alaprajztípusok |
Lovasközpont
A ovasközpontot a majorsági telephely léptékének és építészeti karakterének folytatásaként képzeltük el. Ezt támasztj alá a technológiai megfelelés, mezőgazdasági-ipari jelleg és a funkcionális kapcsolatok.
A tömegképzést építészeti archetípusok sorolásával oldorruk meg, közben biztosítva a funkciónak megfelelő alapterületet.
